GKI: Másfél éve nem voltak ennyire jók a gazdaság kilátásai
A rezsicsökkentés eltörlése előtt volt utoljára olyan jó a hangulat, mint most.
A rezsicsökkentés eltörlése előtt volt utoljára olyan jó a hangulat, mint most.
Közel három évtizede követi a GKI a fogyasztói bizalom alakulását, azóta soha nem láttak akkora javulást, mint amekkora tavaly december és idén január között történt.
A gazdaságkutató szerint torzít a statisztikai hivatal módszertana.
Súlyos szakmai hibát követ el, aki összeveti a NAV-adatokat a KSH-adatokkal.
Minél magasabb a valós infláció, annál jobban elszakad az érzékelés a valóságtól – mutat rá a gazdaságkutató.
Októberben a fogyasztói várakozások érezhetően javultak, míg az üzleti kilátások valamelyest romlottak a GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint.
0,5 százaléknál is nagyobb lehet a GDP-csökkenés idén, az éves átlagos infláció18 százalék körül alakulhat. A költségvetési hiány a betervezett 3,9 százalék helyett 4,7 százalék lehet.
Még mindig nem mer a lakosság nagy értékű vásárlásba fogni.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legsúlyosabb a probléma, amit tetéz a háziorvosok elöregedése is.
Az építőanyagok árai és a kivitelezési díjak is elszálltak, a kamatok pedig nagyon magasak, de már legalább csökkenni kezdtek.
Erősödni kezdett az áremelési szándék, főleg a kereskedelemben, de az építőipar itt is kivétel. A fogyasztók inflációs várakozása is nőtt.
Még így is sokkal kevesebben fontolgatják az ingatlanvásárlást, mint egy évvel ezelőtt.
Lehűtötte a lakásfelújítási lázat az otthonfelújítási program kifutása. A támogatás lezárulta mellett a dráguló alapanyagok és hitelek, az emelkedő munkadíjak legkevésbé a 30 év alattiak kedvét vették el attól, hogy belevágjanak, de a falusi csok miatt a községekben élők között is az átlagosnál magasabb erre a szándék.
Már nem mernek annyira árat emelni a cégek.
A gazdaságkutató cég szerint a magasabb olajár éves szinten fél százalékponttal emelheti tovább a már így is uniós rekorder inflációt.
Kételkedik a gazdaságkutató abban, hogy az év végére lecsökkenhet egy számjegyűre az áremelkedés mértéke.
A kereskedők közül már kevesebben akarnak árat emelni, az építőiparban annál inkább.
A GKI elemzésében felteszi a kérdést: mi lett volna, ha inkább a szolgáltató ágazatot támogatja a kormány.
Alulról indult az ország, és jelentős mértékben az uniós támogatásoknak köszönhetően tudta növelni a GDP-jét az elmúlt tíz évben, így is hátrébb csúszott a rangsorban. Ráadásul nincs már lehetőség a gazdaság extenzív növekedésére – például a foglalkoztatottság bővítésével –, az intenzív növekedés előfeltételeinek helyzete – mint például az erős oktatás, nyelvtudás, a tudásintenzív termelés – pedig kedvezőtlen. Mindez nem ágyaz meg annak a középhatalmi státusznak, aminek elérését célul tűzte ki a kormányfő.
A GKI szerint, ha a forint újra gyengülni kezd, jóval nagyobb áremelés is elképzelhető.